Nyolc nap gondolod hogy ezt már csak kitudod bírni anélkül, hogy szabad napot vegyél ki. Egyszerű az egész, fel kellsz össze készülsz vagyis próbálsz nem bealudni a Wc-n. Aztán sikeresen nem késed le a buszod, persze úgy hogy nem próbálsz halálra fagyni vagy ilyesmi. Aztán próbálsz reggelizni és “legurulsz” a Deák Ferenc utcán aztán be érsz és ha mákod van nyitva van az ajtó, de ha nem nincs baj vársz félórát a szakadó essőbe és próbálsz nem elszállni, vagy ha meguntad ezt akkor átmész a másik stradnra és felmerűl benned az a kérdés, hogy talán jobb lenne a 30°C “élmény fürdő” vízbébe belemászni vagy jobb lenne egy radiátort keresni.( de a strandon nincs radiátor) Aztán kezdődik a nap semmi munka sem olyan emberek akiket utálsz és talán most jól érzed így egy picit magad. Majd haza engednek 8:50 kor és mész ellen szélbe megmászni a Deák utcát és a végén még egy pofont is kapsz egy fátol de ez most nem érdekel. Csak arra gondolsz hogy túléld. Mert  az idő végtelennek tűník ha a mögötted álló utat nézed és nem előre haladsz. Legszívesebben kiabálnál, de aztán mégis fel érsz  és a buszod is elérted, így nem kell szenvedni a hidegben. De a buszod 30-ra érbe Veszprémbe mikor csatlakozást így sikeresen lekésted és körübelűl egy órát vársz, de ezen is túl vagy .Aztán nehezen be esel az ajtón, mert a csőgatyád annyira tapad a lábadra, hogy lépni is algi tudsz, és a cipődbe lévő vízbe simán halat nevelhetnél . és “SIKERŰLT csapzottan és átfagyva a dolgos diák beesik az ajtón” mint mindig testvéred épp akor kell fel így hát miután át vedlettél száraz ruhába rögtön be is fekszel a meleg ágyba és simán  megiszod a tűz forró kakaó felét ( a másikat nem mivel nagyon forró és az elveszi az étvágyad) és vége, még 8 nap a dolgosak közűl. Boldog vagyok meg beteg, mert meg tettem hogy szakadó esőbe kisebb nagyobb náthával haza érve itt ülök és zenét hallgathatok, majd ezt megismétlem holnap és utána egészen Agusztus 1-ig. Aztán könyvet olvasok és pihenek, mert azért voltak húzós napjaim is.